Eugène Ionesco

A király halódik

Magyar nyelvre fordította: Gera György

I. Bérenger király
Szűcs Ervin
 
Margit királyné, I.Bérenger első felesége
Varga Csilla
 
Marie királyné, I.Bérenger második felesége
Albert Csilla
 
Az orvos, egyszersmind sebész, hóhér, bakteriológus és asztrológus
Váta Lóránd
 
Juliette, szolgáló és ápolónő
Daradics Hannah
 
Testőr
Sinkó Ferenc

rendező
Tompa Gábor
 
díszlettervező
Both András
 
jelmeztervező
Balogh Angéla
 
zeneszerző
Boros Csaba
 
mozgás
Sinkó Ferenc
 
rendezőasszisztens
Képíró Dorottya
 
fényterv
Groza Romeo
 
előadásvezető
Zongor Réka
 
bábkészítő
Varga-Járó Ilona

A bemutató dátuma: 2026. március 11.

A király halódik a középkori haláltáncoktól eltekintve a világirodalom egyetlen olyan drámája, amely a meghalásról szól, s ilyen értelemben kép, akárcsak az első Ionesco-művek. Színpadi ideje – melyet mindjárt az elején percnyi pontossággal meg is határoznak – annyi, amennyit egy ember haláltusája igénybe vesz. A kép költői alapgondolata, hogy ez az ember-király, Bérengerként az első és az utolsó – annyira király, mint mi valamennyien, elsők és utolsók saját életünk trónján, s mindannyiunkkal egy egész birodalom száll a sírba. Az emberi kiszolgáltatottság, elesettség, tehetetlenség – a mulandóság maga akkor tud kilépni a tragikus groteszk vagy a nevetséges abszurd tartományából, ha reménykedünk a megváltásban és hiszünk a feltámadásban.

Az előadás támogatója: